Kép innét.Egy embernek egy nála jóval fiatalabb felesége volt.
Egy este, mikor a szokásosnál korábban tért haza, hűséges szolgája odament hozzá s azt mondta:
− A feleséged, az úrnőnk, gyanúsan viselkedik. A szobájában tartózkodik ugyanis nagymamád hatalmas szekrényével, amelyben kényelmesen elfér egy ember.
− Mindössze néhány régi hímzés van benne.
− Véleményem szerint jelenleg valami egészen más van benne. Ő pedig nem engedi meg nekem, legrégibb szolgádnak, hogy belenézzek.
Az ember a felesége szobájába ment, és látta, hogy szomorúan üldögél a hatalmas szekrény mellett.
− Megmutatnád, hogy mi van a szekrényben? − kérdezte.
− A szolga gyanúsítgatása miatt, vagy mert nem bízol bennem?
− Nem volna könnyebb egyszerűen csak kinyitni, s nem az indítékokon gondolkodni?
− Nem hiszem, hogy ez lehetséges volna.
− Be van zárva?
− Igen.
− Hol van a kulcs?
A feleség fölmutatta a kulcsot:
− Bocsásd el a szolgát, s akkor odaadom neked.
A szolgát elbocsátották. A nő odaadta a kulcsot, ő maga pedig visszavonult, nyilvánvalóan nagy zavarban.
Az ember hosszasan gondolkodott. Végül hívott négy kertészt a birtokáról, s egy éjjel elszállíttatta a szekrényt, anélkül, hogy kinyitották volna, a birtok egy távoli részére, s elásták.
Soha többet nem beszéltek a dologról.
Gyűjtötte Idries Shah. Magyarra átültette Nagypál Szabolcs.