Ridván

A kép forrása.

A bahájok világszerte április 21. és május 2. között ünneplik meg a Ridván (ejtsd: Rezván) ünnepet, mely a legnagyobb baháj ünnep.

Egy kis történelmi áttekintés az ünnephez:

Bahá'u'lláh-t, vallásunk alapítóját élete folyamán többször száműzték. Először Iránból Bagdadba, majd 1863-ban Konstantinápolyba. Amikor a bagdadiak tudomására jutott, hogy a török szultán Konstantinápolyba akarja száműzni Bahá'u'lláh-t, százával lepték el a város utcáit, hogy tiltakozzanak a döntés ellen. Bahá'u'lláh mielőtt elhagyta volna Bagdadot, a városon kívül a Ridván (jelentése: paradicsom, mennyei öröm) kertben sátorozott, ahol felkészült az előtte álló hosszú útra. Rengeteg ember látogatott el hozzá, hogy még egyszer hallhassa tanításait.

Itt jelentette ki egyik követői csoportja előtt, hogy Ő az, akit Báb megjövendölt: " Akit Isten ki fog nyilvánítani". Ő Isten új megnyilvánulása, aki Istennek eme új, most kezdődő korszakára küldött Üzenetét hordozza.

A nyilvános kinyilatkoztatás tizenkét napig tartott, 1863. április 21-től május 2-ig. Azóta erről az időszakról Ridván ünnep néven minden évben megemlékeznek a baháj hívők. A tizenkét nap közül három számít szentnek: Ridván első, kilencedik és tizenkettedik napja. Ilyenkor a hívek találkoznak, lelki dolgokról és a közösség ügyeiről beszélgetnek. Ezek vidám ünnepek.

E napok azért is fontosak a közösségeink életében, mert ilyenkor választjuk a Szellemi Tanácsokat, akik a közösségi élet irányításáért felelősek lévén, hogy nálunk nincs papság. A Hit nemzetközi irányítója, az Igazságosság Egyetemes Háza e napok alkalmából adja ki az un. Ridván-üzenetet, mely összefoglalja az előző év lelki eseményeit, és útmutatóul szolgál a következő számára.

Az idei Üzenet zárómondatai:

Abdu'l Baha, vallásalapítónk fia mindig arra figyelmeztette a híveket, hogy az egész emberiséget tekintsék egyetlen családnak. "Ne lássatok idegeneket, hanem lássatok minden embert barátnak, mert a szeretet és egység nehezen valósul meg, ha pillantásotokat a másságra szegezitek." Az előző oldalakon megvizsgált minden fejlemény legbensőbb szinten csupán annak az egyetemes szeretetnek a kifejeződése, melyet a Szentlélek erején keresztül lehet elérni. Hiszen vajon nem az istenszeretet égeti-e fel az elidegenedés és megosztottság összes fátylát, és köti össze a szíveket tökéletes egységben? Vajon nem az Ő szeretete-e az, amely a szolgálat ösvényén ösztökél benneteket, és teszi lehetővé számotokra, hogy minden lélekben meglássátok a képességet arra, hogy megismerje és imádja Őt? Vajon nem villanyoz-e fel benneteket a tudat, hogy Megnyilvánulása örömmel viselt el egy szenvedéssel teli életet, mert szerette az emberiséget?

Hallgassátok az ünnep énekét is.