Szúfi történet - A három hal

Kép innét.

Egy tavacskában három hal éldegélt: az okos hal, a csekély értelmű hal és a buta hal. Életük pontosan ugyanúgy folydogált, mint bármely más halé a világon − mígnem egy nap arrafelé járt egy ember.

A. Kezében háló volt, az okos hal pedig látta mindezt a vízből. Eszébe jutottak megpróbáltatásai, a már hallott történetek, és a saját belátása alapján úgy döntött, hogy cselekedni fog.
− Alig van hol elrejtőzni e tóban − gondolta −, ezért inkább halottnak fogom tettetni magam.
Összeszedte minden erejét, kiugrott a tóból, és egyenesen a halász lábai elé pottyant, aki igencsak meglepődött. Ám mivel az okos hal visszatartotta a lélegzetét, a halász azt gondolta, hogy halott, és visszadobta a vízbe. A hal pedig azon nyomban besurrant a part alatt egy kis lyukba, és meghúzta magát.

B. A második, csekély értelmű hal nem egészen értette, hogy mi történt. Odaúszott hát az okos halhoz, és kérdezősködni kezdett.
− Egyszerű − mondta az okos hal −, halottnak tetettem magam, ezért visszadobott.
A csekély értelmű hal azonmód kiszökkent a vízből, pontosan a halász lábaihoz.
− Különös − gondolta a halász −, mindenfelé halak ugrabugrálnak.
A csekély értelmű hal azonban elfelejtette a lélegzetét visszatartani. A halász észrevette, hogy életben van, és berakta a táskájába.
Ezután visszafordult, hogy a vizet kémlelje, de kicsit össze volt zavarodva, mivel halak ugráltak a lába elé, és nem csukta be a táskája fedelét. Mikor a csekély értelmű hal észrevette ezt, szűkösen bár, de ki tudott szabadulni, és ide-oda hánykolódva a homokos parton visszajutott a vízbe. Megkereste az okos halat és lélegzet után kapkodva melléheveredett.

C. A harmadik, buta hal semmit sem értett az egészből, még azután sem, hogy meghallgatta az okos és a csekély értelmű hal történetét. Azok tehát lépésről lépésre ismét mindent végigvettek vele, külön is kiemelve a lélegzet visszatartásának fontosságát, amikor halottnak tetteti magát.
− Nagyon-nagyon köszönöm: most már mindent értek − mondta a buta hal.
E szavakkal kivetette magát a vízből, és épp a halász lába elé érkezett.
A halász pedig, mivel már két halat elveszített, a harmadikat anélkül rakta a táskájába, hogy érdekelte volna, lélegzik-e. Miközben hálóját többször is a vízbe merítette, a két másik hal összekuporodva rettegett a part alatt. A halász táskájának fedele ezúttal teljesen csukva volt.

A halász végül megelégelte a hiábavaló munkát. Behúzta a hálóját, kinyitotta a táskáját, észrevette, hogy a buta hal nem lélegzik, és hazavitte a macskának.

Gyűjtötte Idries Shah. Magyarra átültette Nagypál Szabolcs.